Jellemző ránk, hogy két kategóriára osztjuk az emberiséget: „mi” és „ők”, és az „ők”, vagyis a másik csoport fenyegető „miránk” nézve. Az ember ezért nem csak fizikai, hanem lelki elválasztó falakat is épít, amelyekkel identitását kívánja megvédeni. Az Efezusi levél szerzője a zsidó- és a pogánykeresztyének viszályára célozva fejti ki,…
Dr. Tóth Sára
Max Weber híres elmélete szerint a modern kapitalizmus kialakulásának egyik fő mozgatója a protestáns etika volt. Ez vajon azt jelenti, hogy a kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer teológiailag igazolható? A szerző szerint egyáltalán nem, sőt, a kapitalizmust inkább a bűn következményének tarthatjuk. Meghatározó sajátossága ugyanis a folyamatos növekedés igénye és…
Az egyháztörténet során újra és újra megfigyelhető, hogy a válságos időszakok a keresztyénség olyan mélységeit hozzák felszínre, amelyek a stabilitás korszakában rejtve maradnak. A tanulmány ezt a mintázatot követi végig a magyar reformáció történetében: hogyan formálták az egyház életét a történelmi kataklizmák, az anyagi kiszolgáltatottság és a politikai hatalomhoz fűződő…
Az identitás fogalma konjunktúráját éli. Az identitáspolitika, illetve a kollektív identitásképzés igénye a politikai hatalomgyakorlás stratégiai eszközévé vált a modern társadalmak kontextusában. Közben a reformátori egyházak önértelmezése számára már nem annyira a dogmatikai-hitvallási és liturgikus hagyományok vagy különbségek a meghatározók, hanem a szociokulturális környezetbe való belegyökerezés ‒ és az ebből…
Az egyházi közbeszédben és az egyéni hitéletben is gyakran úgy képzeljük, mintha az egyház és a vallás valamiképpen a világi kultúrán és társadalmon kívül helyezkedne el. Cikkében Tóth Sára Paul Tillich kultúrateológiájának bemutatásán keresztül vallás és kultúra kapcsolatának egy árnyaltabb, a dualisztikus szétválasztást elkerülő értelmezését kínálja. Tillich szerint a vallás…