Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Aliquam vitae tellus est. Etiam vehicula fringilla eros, id gravida felis auctor eget. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Donec eget purus nec lorem dictum facilisis. Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis egestas. Cras…
Tanulmány
Egy újabb püspökválasztás közepén érdemes feltenni a kényelmetlen kérdést: mennyire református valójában a Magyarországi Református Egyház hierarchikus működése? Hogyan lett a református önértelmezés mellé ennyire erős püspöki és esperesi hatalom, és milyen történeti reflexek tartják fenn ezt a rendszert ma is? A 16. század szuperintendenseinek és espereseinek története meglepően ismerős…
Nem kőbe vésett szabály ugyan, de gyakran azt érdemes vezetővé tenni, aki nem akar az lenni. Ézsaiás, Jeremiás, Ámósz, Augustinus, Ambrus, Tours-i Márton – sorolhatnánk a példákat a Bibliából és az egyháztörténetből az elhívása elől menekülő, vonakodó jelöltekre. Mi viszont mintha elfelejtettük volna ezt a hagyományt. A református püspökválasztás már…
A tanulmány az egyházi hitelességi válság kontextusában vizsgálja a bizalom és a bizalmatlanság teológiai kapcsolatát. Abból indul ki, hogy a keresztyén közösségekben tapasztalható hatalmi visszaélések, a feltétel nélküli lojalitást elváró működésformák és a bizalom intézményi torzulása szükségessé teszik a bizalom fogalmának újragondolását. A tanulmány antropológiai és etikai megközelítésben elemzi a…
Az egyháztörténet során újra és újra megfigyelhető, hogy a válságos időszakok a keresztyénség olyan mélységeit hozzák felszínre, amelyek a stabilitás korszakában rejtve maradnak. A tanulmány ezt a mintázatot követi végig a magyar reformáció történetében: hogyan formálták az egyház életét a történelmi kataklizmák, az anyagi kiszolgáltatottság és a politikai hatalomhoz fűződő…
Az identitás fogalma konjunktúráját éli. Az identitáspolitika, illetve a kollektív identitásképzés igénye a politikai hatalomgyakorlás stratégiai eszközévé vált a modern társadalmak kontextusában. Közben a reformátori egyházak önértelmezése számára már nem annyira a dogmatikai-hitvallási és liturgikus hagyományok vagy különbségek a meghatározók, hanem a szociokulturális környezetbe való belegyökerezés ‒ és az ebből…
Az egyházi közbeszédben és az egyéni hitéletben is gyakran úgy képzeljük, mintha az egyház és a vallás valamiképpen a világi kultúrán és társadalmon kívül helyezkedne el. Cikkében Tóth Sára Paul Tillich kultúrateológiájának bemutatásán keresztül vallás és kultúra kapcsolatának egy árnyaltabb, a dualisztikus szétválasztást elkerülő értelmezését kínálja. Tillich szerint a vallás…
A tanulmány a protestantizmus és a modern politikai ideológiák kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a liberalizmus és a konzervativizmus protestáns teológiai gyökereire. Amellett érvel, hogy a lelkiismereti szabadság és a közösségi igazodás hangsúlyai egyaránt visszavezethetők protestáns hagyományra, és máig meghatározzák az egyházi és társadalmi vitákat. A szerző a magyar református egyház…